Szakértők mondták

 

A Heim Pál Gyermekkórház Gyógytornász Munkacsoportja

 

A budapesti Heim Pál Gyermekkórházban gyógytornászként különböző idegrendszeri, mozgásszervi betegségben szenvedő gyermekeket kezelünk. Terápiájuk során célunk, hogy az egészséges gyermek mozgásfejlődését kövessük, testük normál funkcióit kialakítsuk, visszaállítsuk. Mindezt fontos, hogy a lehető legjátékosabb formában tegyük.

Lehetőség nyílt kórházunk számára kipróbálni az Adamo-hintát. Kialakításából adódóan ülve, fekve egyaránt elhelyezhetjük benne a gyermeket. Egypontos felfüggesztése révén bármilyen irányba lökhetjük, illetve forgathatjuk. Az állítható kötélhosszal a kisgyermek lába a talajt is érheti, ezáltal késztetve azt aktivitásra.

Néhány példán keresztül bemutatnánk, hogy a mozgásterápia során kiegészítő kezelésként hogyan alkalmazható az Adamo-hinta:

Tartósan, több hónapra ágynyugalomra kényszerült csecsemők, kisgyermekek (pl. idegrendszeri sérülések, súlyos balesetek, intenzív ellátást igénylő állapotok után) önálló ülésre betegségük miatt gyakran nem képesek. Ugyanakkor az idegrendszer működéséhez szükséges vesztibuláris (egyensúlyi) ingerek fekvő helyzetben biztonságosan adagolhatóak.

A központi idegrendszer sérülése (születés közbeni hipoxia, baleset) miatt kialakulhat az izomtónus szabályozásának zavara. Ennek következtében a hátizmok, nyakizmok feszesebbek (ún. extenziós tónusfokozódás alakulhat ki), a gerinc hátrafelé hajlik. A hinta puha ülőrészébe befektetjük a gyermeket, hasához felhúzott lábakkal. A lassú hintáztatás közben ellazulnak a túlfeszült izmok, a gerinc megfelelő irányba hajlik. A láb veleszületett deformitásai (pl. dongaláb) esetén, vagy alsó végtagi műtétek után – amikor a kisgyermek a lábát nem megfelelő helyzetben terheli, vagy még nem terhelheti teljesen – szintén jól jöhet ez a segédeszköz. A hintát úgy állítjuk be, hogy a gyermek két lába leérjen a talajra. A gyógytornász vagy a szülő által a megfelelő helyzetbe állított lábain támaszkodva lökheti el magát a kis beteg. Ezáltal kontrollált izomaktivitást hozunk létre az alsó végtagban, számára pedig egy szórakoztató mozdulat a hinta lökése.

E néhány kiragadott példán kívül számtalan lehetőség nyílik még a hinta alkalmazására. Szórakozást nyújt egészséges és sérült, beteg gyermeknek, de egyben kiegészítő terápiás eszközként is működik. Minden szülőt biztatok a kreatív játékra, vagy orvos, gyógytornász segítségével terápiás felhasználására.

 

Bősenbacher Tímea konduktor-mozgásfejlesztő

 

Speciális célokkal is használjuk a FejlesztőHázakban az Adamo hintát. Mamás mozgásfejlesztő csoportjainkban egészen baba kortól vizsgáljuk a gyermekek idegrendszeri érését és megtanítjuk a szülőknek, hogy saját gyermekük fejlesztéséhez individuálisan mire van szükség, milyen gyorsan, hányszor hintáztassa a kicsit a család.

Terápiás programot is összeállítanak a FejlesztőHáz szakemberei különböző problémával, fejlődési elmaradással érkező gyermekek számára (ilyen például a beszédindító mozgásterápia). Nagyon fontos ilyen esetekben azonban a szenzomotoros fejlesztő szakember tanácsát kikérni! A tervezett szenzomotoros tréning otthoni használata során is alkalmazható az Adamo hinta mivel a legtöbb édesanya napközben egyedül van gyermekével, így nem tudja a plédben hintáztatós feladatokat másképp kivitelezni.

Amennyiben hintát választanak kisbabájuknak, akkor tehát a fent leírtak alapján válasszanak! Ne feledjék, hogy a hinta gyermekük fejlődésének nagyon jót tesz, de okosan szabad csak használni, figyelve a gyermek igényeire, motivációjára, mozgásfejlődésének ütemére és a hintában töltött idő hosszára. Az Újbudai FejlesztőHáz Gyermekfejlesztő Központ vezetőjeként és 3 gyermek édesanyjaként is szívből ajánlom ezt az igényesen kialakított hintát!

 

Dr. Tajti Zsanett gyermekgyógyász szakorvos

 

Hintázás közben az érzések teljes skáláját tapasztaljuk meg, az oda-vissza mozgásunk megnyugtató ritmusától a térben és időben történő gyors utazás izgalmáig. Ezek az élmények a születés előtti, anyaméhben történő, korlátlan mozgást, a biztonság és szeretet érzését elevenítik fel.

A hintázás az emberiség fejlődésének szerves részét képezi. Gondoljunk csak ember evolúciójára és őseinkre, a csimpánzokra, akik évmilliókat töltöttek azzal, hogy szabadon himbálóztak a fák lombkoronáján. Ez idő alatt a hintázás serkentette a mozgáskoordinációért felelős kisagyukat, fejlesztette az egyensúlyukat, a gondolkodást és a nyelvi képességeiket, valamint javította az érzelmi szabályozás kialakítását.

Ma már tudományosan alátámasztott, hogy a hintázás fejleszti testünk érzékelő, azaz szenzoros rendszerét, nevezetesen a vesztibuláris és proprioceptív rendszerünket. A vesztibuláris stimuláció akkor következik be, amikor térben és időben mozdulunk. Ekkor a belső fülben lévő három félkör alakú ívjárat vízszintes, függőleges és átlós síkban reagál a mozgásra, gyorsulásra, ami közvetlenül ingerli az egyensúlyérzékelésünket. A proprioceptív rendszer az izmainkból és ízületeinkből nyer információkat, miközben testünk mozog a térben, melyet ugyancsak fejleszt a vesztibuláris rendszer hintázással történő stimulálása. Ezeket az információkat a központi idegrendszerünk dolgozza fel, és arra késztet bennünket, hogy reagáljunk az ingerekre.

A méhen belül a magzat minden irányban szabadon mozoghat, lebeg a magzatvízben. Születés után a gyermek szembesül a gravitációval, végtagjai „érzetre” elnehezednek, ráadásul az idegrendszerük is éretlen még az összeszedett mozgások végzéséhez. Egy rohamos fejlődési folyamat indul, melynek nyilvánvaló mozzanatai, hogy a baba elkezdi fordítani a fejét a hang és fény irányába, a szemével követ, majd végtagjait megszelídítve először esetlenül nyúl a tárgyakért, majd egyre nagyobb precizitással éri el a célját. Az érzékszervek (szem, fül, tapintás) által begyűjtött információk összerendezése, illetve a környezet kinesztetikus érzékelése (propriocepció) segíti a gyermeket a normál fejlődésben.

A hintáztatás jótékony hatásait összefoglalva:

  • az előre-hátra, le-fel mozgással fejleszti az agykérget,
  • az agy egyensúlyozásért felelős központját kíméletesen ingerli,
  • segít a test helyzetének tudatos érzékelésében,
  • a közeledő-távolodó, mozgó környezet elősegíti az érzékszervi információk begyűjtését és feldolgozását,
  • az érzékszervi integráció alapot ad a bonyolultabb tanuláshoz és viselkedéshez,
  • segít javítani a motoros képességeket, fejleszteni a nagymozgásokat és a finommozgásokat is,
  • ellazulnak az izmok és relaxálódik, megnyugszik a gyermek, ennek megfelelően alvásproblémák esetén is megoldást nyúlthat.

A koraszülött babáknál kezdetben kevésbé fejlett a szenzoros érzékelés, különösen a tapintási és vesztibuláris területeken. Több vizsgálat foglalkozott a koraszülöttek multiszenzoros, illetve vesztibuláris-proprioceptív stimulációjának hatásaival, és eredményeik egyértelműen alátámasztják, hogy a stimuláció a koraszülött babáknál mind a fejlődésükre, mind pedig az alvási mintázatukra jótékonyanyan hatott. Így tehát már koraszülött babáknál hasznos lehet az időben elkezdett, óvatos hintáztatás, mely részleteiről érdemes gyógytornásszal vagy gyermekorvossal konzultálni.

A hintáztatás tehát egy ősidők óta ismert fejlesztő eszköz, ami minden korosztály számára elérhető, akár kültéren vagy a lakásban is. Születéstől van lehetőség a kíméletes, biztonságos hintáztatásra, ún. fekvő babahinta formájában, ami nem terheli a gerincet és nem deformálja a fejet, még több órás háton fekvés esetén sem. Bizonyos fekvő hinták megfelelő felfüggesztéssel minden irányú mozgásra képesek, ami további előnyt jelent az idegrendszer fejlesztésében, nagyobb gyermekek pedig már az ülő hintákban tapasztalhatják meg a minden irányú száguldás önfeled élményét.

Akár egészséges, akár fejlesztésre szoruló, vagy idegrendszeri betegségben szenvedő gyermekek számára pozitív előnyöket rejt a hintáztatás. Hintázni tehát egy szórakoztató, határtalan lehetőség, mellyel játszva támogatjuk gyermekünk egészséges fejlődését.