Nagyon találó idézet jött szembe velünk a minap:
Nem kezdjük el részletezni, miért fontos a környezetünk, a fák védelme, mert itt ülhetnénk napokig. Azzal a legtöbb ember úgy-ahogy tisztában van, hogy a fák nagyban hozzájárulnak a klíma javításához, szerepük van a talajvédelemben, védenek a zaj, rázkódások, rezgések hatásai ellen, lekötnek szennyező anyagokat, csökkentik a levegő hőmsérsékletét- és nem utolsó sorban gyönyörűek.
Szerencsére manapság reneszánszát éli a környezetvédelem, a legtöbben vagy maguktól, vagy enyhe-esetleg nem is annyira enyhe- társadalmi nyomásra elkezdtek tudatosabban élni, gondolkodni. Mi azt gondoljuk, hogy nem kell rögtön drasztikusan változtatnia mindenkinek az életén, sokkal hatékonyabbak az apróbb, de egyre sűrűbb lépések. Ezek közül a legtöbb nem is kerül hatalmas erőfeszítésbe- rendelj szelektív kukákat, komposztálj, vigyél magaddal saját bevásárlótáskát stb. Sőt, igazából akkor sem kell elbujdosni szégyenedben, ha néha nincs nálad semmi a boltban és mégis veszel egy szatyrot, vagy ne adj’ isten nincs a közelben szelektív kuka és sima szemetesbe dobsz valamit. De minél többen tesznek a világon apró vagy nagyobb lépéseket, annál előbb lesz valami látszatja is a sok erőfeszítésnek.
Éppen ezért igyekszünk a körülöttünk élő gyerekeket is több módon ösztönözni arra, hogy tiszteljék és lehetőség szerint óvják a fákat, virágokat, élővilágot. Nemrég egy ismerős kisgyereket megkérdeztünk, mit gondol, ha azt a szót hallja: „környezetvédelem.” A válasza az volt, hogy „hát nem dobálunk el szemetet, nem bántunk állatokat, ha az erdőben kivágjuk a fákat, elrontjuk az állatok élőhelyét, és csak nekünk lesz otthonunk, nekik nem.”